Malenia, Blade of Miquella, az Elden Ring világának egyik legfélelmetesebb és legemlékezetesebb karaktere. Ő egy legendás harcos, aki a Scarlet Rot nevű fertőzéssel küzd, és minden egyes találatával képes visszanyerni életerejét. Malenia története és harci képességei kihívást jelentenek minden játékos számára, aki szembekerül vele, és az ő legyőzése a játék egyik legnagyobb elismerése.
Cosplayerként, hogy életre keltsem a karakterét, azért okozott pár gondolkodós délutánt ám nekem is, nem csak játékosként kellett szembenéznem vele, hanem mint alkotóként is.
Sziasztok! Ma bemutatom nektek Maleniát az Elden ring nevű játékból és hogy hogyan készítettem el a cosplayt hozzá!

Az első feladatom az volt, hogy kitaláljam, hogyan készítsek el egy beteges testet cosplayes alapanyagok és smink használatával!
Kezdésnek elkezdtem a netet bújni és végig pörgetni az eddigi tudást, hogy mások hogyan birkóztak meg ezzel a feladattal és ihletet merítettem belőlük. Aki jól ismer, tudja, hogy szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat. Most sem volt ez másképp. A terv a legegyszerűbb formában ennyi volt: Összerakom a cosplayt! Aztán a többi probléma majd menet közben kiütközik. Kezdésnek, hogy időt spóroljak, elkezdtem alap foam szabásmintákat keresgélni. Találtam is, viszont az egyedi méreteimhez kellett igazítanom mindent. Ez annyit jelentett, hogy ahol kellett, toldottam őket vagy épp nyújtottam annyival, amennyit a centi mérőszalagom mutatott a méreteim levételénél. Színtiszta matekozás, de a számok sosem hazudnak!
Mielőtt kivágtam volna az EVA foamomból a mintát, papírdarabokat illesztettem össze, ezzel leellenőrizve, hogy körülbelül jól mértem-e ki a dolgokat. Inkább mérek és ellenőrzök 2x, minthogy egyszer rosszul vágjak ki bármit is!
Általában úgy dolgozom, ha páncélelemeket készítek, hogy minden darabot szépen sorban megcsinálok és ha végeztem, egyszerre megy minden ki alapozásra és festésre. Időtakarékosabb, és nem kell minden egyes alkalom után takarítgatni magam körül.

A páncél részekhez 5mm-es és 2mm-es medium density EVA foamot, dekorgumit, Foam Clayt, fekete Worblat használtam. Az alapokat az 5mm-es foamból vágtam ki, a díszítéseket pedig vagy dekorgumiból vagy a 2mm-es foamból ragasztottam fel rá Pattex ragasztóval, vagy szobrászkodtam fel Foam Clayel. Ragasztásnál még mindig a Pattex Palmatex ragasztó a legmegbízhatóbb, viszont hátránya, hogy oldószeres, így kizárólag maszkban, nyitott ablaknál lehet csak használni. Tapasztalatból mondom, ezt szigorúan be kell tartani, mert senki sem akar úgy kiütődni tőle órákra, mint én amikor még kis nokedli cosplayesként próbálgattam a szárnyaimat!
Miután megvolt az összeragasztás, előkaptam a hűséges csiszológépem, és ahol nem sikerült egyenletesen összeragasztanom az illesztéseket, azokat nemes egyszerűséggel lefaragtam, így máris kaptam egy szép egyenletes felületet. Jöhettek a díszek. Ezek az indás kacskaringó formák a sisakon és a láb páncélokon okoztak egy kis összezavarodást, de túllendültem rajtuk, a többi mintával sok gond nem volt, nyugis foam clay szobrászkodás volt csak.

A mélyebb dekorációkat viszont a csiszológépemmel farigcsáltam bele. Felrajzoltam az alapot és az alapján faragtam kifele. Volt olyan rész is, ahol csak simán belevágtam a szikémmel a foamba, de nem teljesen. Aztán az a vágás kapott egy jó kis hőlégfúvót az arcába, így az eredmény egy szép elegáns vájat lett, amit ha csiszológéppel próbálok, nem biztos, hogy ilyen szépen érem el. A sisak szárnyait pedig kicsit extrásabban oldottam meg, ugyanis kaptak a belsejükbe egy-egy drót merevítést. Hogy miért? Mert így olyan formában tudom őket hajlítgatni, amilyent én akarok és a vékony foam nem fog össze vissza nyekleni és még tartása is lesz.
Most, hogy össze ragasztgattam mindent és még fel is díszítettem szépen, jöhet a kedvenc részem, a pusztítás! Malenia már kissé megviselt állapotú, így ezt a páncéljának is tükröznie kell, hát nem nézhet ki vadiújnak! Így hát csiszológéppel, hőlégfúvóval és egy jól összegyűrt alufólia galacsinnal nekiestem a páncélnak, hogy a harci sérülések meglegyenek. Random került rá minden, hogy ne nézzen ki direktnek a sérülés. A csiszológépet lazán tartottam és ahova billent és forgott, arra ment a tönkretétel, de például vágásokat is húztam vele a páncélba, mintha egy-egy kardcsapás nyoma lenne vagy éppen egy karmolásé, zúzódások és maródások. Használtam mást is: Hőlégfúvó és alufólia galacsin. Először felhevítettem majdnem olvadásig a felületet, ezután pedig belenyomkodtam az alufóliámat, ezzel is adva egy tök jó effektet a csiszoltak mellé. Volt olyan is, hogy olvadáspontig hevítettem fel az EVA foamot, mintha tényleg ott olvadt lenne a páncélom.

Azt megjegyezném, ha csiszolunk, szintén kell maszk és pluszba védő szemüveg sem árt, ugyanis a foamból felszálló mikro por nagyon nem jó, ha bekerül a tüdőbe, orrba, vagy akár a szembe. Talán szemben a legkellemetlenebb érzés, a tüdőben meg egyenesen káros! Lemosni is egy kész rémálom de legalább le lehet, az alkotás helyszínén pedig a porszívó is el tud bánni vele. Miután a felületet felcsiszoltad, hőlégfúvóval át kell menni rajta, hogy a felbolyhosodott apró részeket visszaolvaszd a foamra. Ez későbbiekben lesz hasznos, az alapozásnál és a festésnél. Az apró szemcsék belekeveredhetnek a festékekbe és nem tudsz egyenletes felületet festeni utána.
Egyelőre eddig jutottam Malenia készítésének bemutatásával, de semmi baj, kövi alkalommal elmesélem nektek a worblával való szórakozásomat, az alapozás, a festés és a festési effektek történetét, illetve a későbbiekben még a varrásról és hímzésről is lesz szó.
Várlak a folytatásnál, én Athrana voltam. Puszi!